Térképcentrum - WEBhu Kft.
Európa, Magyarország valamint Magyarország településeinek térképe Térinformatikai tematikus katalógus Térinformatikai és önkormányzati fórum Térinformatikai és önkormányzati termékek és szolgáltatások értékesítése
Térképes Patikakereső Rendszer
Országos Térinformatikai Konferencia
Térképes Patikakereső Rendszer Hiszi-Map Kiadó Kft.
Térképcentrum | Hajdú-Bihar megye | Hajdúböszörmény
 
HISZI - 2000 HISZI - 2008 Google Műholdas kép
A település Magyarország térképén (kattintson) Teljes nagyítás kicsinyít (40%-ra)
kicsinyít (67%-ra)
Tol
nagyít (150%-ra)
nagyít (250%-ra)
Képméret (280x280 pixel)
Képméret (760x760 pixel)
Képméret (520x520 pixel)
Képméret (1000x1000 pixel)
Térkép nyomtatása Térképi pozíció rögzítése (WEB lapra illesztés)

A térkép beszerzésének időpontja: 2000. december Kiadó: Hiszi-Map Kiadó Kft
 
Adatok Hajdúböszörmény településről
Hajdúböszörmény több, mint harmincezer lakosú város, Kelet-Magyarországnak azon a részén, ahol a nyírség homokos talaj összeér a Hajdúság magas termőértékű feketeföldjével. A 4-es főútról Debrecenen, a 33-asról Balmazújvároson át közelíthető meg, a rajta áthaladó 35-ös út beköti Nyékládházánál a 3-as főútba. Vonattal a Debrecen-Tiszalök közötti vasúton érhető el. A környék már az őskortól lakott volt, erről tanúskodnak a városi múzeum népvándorláskori leletei. A honfoglalókkal érkeztek e tájra a böszörmények, akik mohamedán vallású bolgár-török eredetű népek voltak. A város nevének hajdú előtagja arra a fegyverforgató népcsoportra utal, akiket életformájuk miatt kiírtás fenyegetett, de Bocskai István felismerve katonai erényeiket, segítségükkel győzelemre vitte szabadságharcát. Nagyjából a mai hajdúvárosok területén, jutalmul mintegy ezer hajdú vitézt telepített le. Böszörménybe 1609-ben Kállóból cserelevéllel Báthory Gábor telepítette át a Bocskaitól kiváltságolt hajdúkat, akik védelmükre létrehozták Hajdúböszörmény központtal a a Hajdúkerületet. Ez a területi közigazgatási egység 1876-ig, Hajdú vármegye megalakulásáig állt fenn. A hajdúk utódai Sillye Gábor vezetésével jelentős szerepet vállaltak az 1848-49-es szabadságharc kűzdelmeiben. A világháborúkat sok böszörményi megszenvedte. A város értéke a sajátos sugaras-gyűrűs településszerkezet, amely klasszikus példája a kétbeltelkes formának, ami egyszerre szolgált gazdasági és katonai célokat. A kertség az első védelmi övezetet alkotta, árokkal és hajdú palánkkal oltalmazta a lakóházakat, míg végső menedéket a középpontban álló erődített templom nyújtotta. A kertségek a 18. század végére benépesültek, majd újabb városrészek alakultak ki, de a város alaprajza máig hordozza a középkori formát. A város belsejébe ma is az a négy sugárút vezet, amely a strázsával őrzött egykori városkapuktól indult. Az utak találkozásánál jött létre a Bocskai tér, a közepén álló református templommal, mely a magyar romantika stílusában átépítve a városkép meghatározója. A Hajdúkerület volt székháza ma a Hajdúsági Múzeumnak és a Városi Bíróságnak ad otthont. A tér másik oldalán a Bocskai Gimnázium romantikus stílusú épülete áll. A Városháza egyemeletes épülete a régi megyeházák formai hagyományait követi. A téren található még a modern városi könyvtár, valamint itt épült fel a Sillye Gábor Művelődési Központ és Közösségi Ház is. A tér középpontjában 1907. óta áll a Bocskai-szobor. Mellette a hajdú városokat jelképező hétalakos szoborcsoport: a Táncoló hajdúk.
  Céginformáció  Partnereink  Kapcsolat  Hirdetési lehetőségek  Tartalom (117/17)