|
A gazdag vízivilágnak köszönhetően már az újkőkorszakban lakott hely, különleges értékű a Tűzköves nevű határrészen föltárt neolitikus kultúra, ún. Körös-kultúra, Sarlós Isten szobra, amely ebben a korban szinte egyedülállón, férfi alakban ábrázolt istenség.
A honfoglaláskor Zeegh néven létrejött falunak a 16. század elejétől a Dóczy-család a birtokosa, amely a Kurca partjára erős fallal övezett lakótornyot építtetett. 1596-ban a törökök a települést környékével együtt földig rombolták.
Az addig bérbeadott legelőket a 18. század elején adományként gróf Károlyi Sándor kapta. Új lakosság a faluban 1735-ben telepedett meg. A földbirtokos az 1725-27 között épített kastélyát fölajánlotta megyeháza céljaira. 1776-tól Csongrád megye székhelye lett. A műemlék jellegű kastély udvarán 1910-ig emeletes börtönépület állott; a kastélyban jelenleg nevelőotthon működik.
A római katolikus templom a 18. század első felében épült; a volt sóház ma helytörténeti múzeum; a szélmalmot 1802-ben emelték - mindezek műemléki védettséget élveznek.
Az 1848-ban Szegváron beszédet mondott Kossuth Lajost 1867-ben a falu díszpolgárává választották, 1992-ben tiszteletére szobrot állítottak.
A nagy múlttal rendelkező Szegvár, “ A vizek falva” igen gazdag népi építészeti emlékekben és hagyományokban, számos tanyai és falusi szálláshellyel várja a nyugodt pihenésre, kerékpározásra, lovaglásra, horgászásra, csónakázásra, sétákra, kocsikázásra vágyó látogatóit.
|
