|
Írott forrás először 1742-ben említi a Forrósombó-i csárdát, ahol a hagyomány szerint Rózsa Sándor is mulatozott. A csárda és környéke névadója a homokos talajú határtól eltérő vizenyős, zsombékos terület lehetett.
1950-ben Kiskundorozsma határából szervezték községgé. Nevezetessége a múlt században telepített, gazdag flórájú, turista úttal megközelíthető Zsombói erdő, benne az alföldi lápok megmaradt zsombéksásos részével.
Zsombói tanyán élt Tombácz János (1901-1974), a szegedi táj híres Írott forrás először 1742-ben említi a Forrósombó-i csárdát, ahol a hagyomány szerint Rózsa Sándor is mulatozott. A csárda és környéke névadója a homokos talajú határtól eltérő vizenyős, zsombékos terület lehetett.
1950-ben Kiskundorozsma határából szervezték községgé. Nevezetessége a múlt században telepített, gazdag flórájú, turista úttal megközelíthető Zsombói erdő, benne az alföldi lápok megmaradt zsombéksásos részével.
Zsombói tanyán élt Tombácz János (1901-1974), a szegedi táj híres mesemondója.
|
