Térképcentrum - WEBhu Kft.
Európa, Magyarország valamint Magyarország településeinek térképe Térinformatikai tematikus katalógus Térinformatikai és önkormányzati fórum Térinformatikai és önkormányzati termékek és szolgáltatások értékesítése
Térképes Patikakereső Rendszer
Országos Térinformatikai Konferencia
Térképes Patikakereső Rendszer Hiszi-Map Kiadó Kft.
Térképcentrum | Csongrád megye | Szentes
 
HISZI - 2000 HISZI - 2008 Google Műholdas kép
A település Magyarország térképén (kattintson) Teljes nagyítás kicsinyít (40%-ra)
kicsinyít (67%-ra)
Tol
nagyít (150%-ra)
nagyít (250%-ra)
Képméret (280x280 pixel)
Képméret (760x760 pixel)
Képméret (520x520 pixel)
Képméret (1000x1000 pixel)
Térkép nyomtatása Térképi pozíció rögzítése (WEB lapra illesztés)

A térkép beszerzésének időpontja: 2000. december Kiadó: Hiszi-Map Kiadó Kft
 
Adatok Szentes településről
Határában, a Kurca mentén a kőkorszaktól kezdődően maradtak fönn jelentős régészeti emlékek, a népvándorlás kora különösen gazdag. A honfoglaláskor Ond vezér népének része szállta meg a kiemelkedő földhátakat, melyeket a tatárjárás után dunántúli telepesekkel népesítettek be. Az elsőként 1332-ben említett Scenthus (Szentes) a török időket menekülések segítségével élte túl. 1546-ban jelölik először mezővárosként. A gróf Károlyi-családtól 1836-ban megváltotta magát; 1848-ban rendezett tanácsú város címet kapott. 1849 februárjában Damjanich főhadiszállása, a kiegyezés után - országszerte egyedülállóan - minden 48-as honvédnek házhelyet adományoztak. Földnélküli lakossága kubikosként vette ki részét a Tisza szabályozásából. 1878-1950 között megyeszékhely volt. A volt megyeháza mellett fúrták az Alföld harmadik ártézi kútját 1885-ben. Az alföldi városok -közül elsőként itt épült városi gőz- és kádfürdő 1868-ban, mellé 1893-ban készítették el a ma is üzemelő uszodát. A kicsi termálfürdő 1963 óta működik. Szentes határának vízi világa a vízi sportok kedvelőinek paradicsoma Szarvas felé vezető út mentén látható az 1138-ban Ecer-ként említett Ecser falu 15. századi gótikus templomának romja; a falut 1566-ban tették a tatárok egyszer s mindenkorra pusztává. Az I. világháborúban elesett mintegy ezer szentesi hős tiszteletére ültették a város északnyugati részén a Hősök-ligetének fáit. A cserebökényi puszta természetvédelmi terület. Kiemelkedő jelentőségű a szentesi termőtáj zöldségkertészete és primőrtermesztése. A dél-alföldi régió számára a 240 m magas tv-adótorony sugároz.
  Céginformáció  Partnereink  Kapcsolat  Hirdetési lehetőségek  Tartalom (453/13)