Térképcentrum - WEBhu Kft.
Európa, Magyarország valamint Magyarország településeinek térképe Térinformatikai tematikus katalógus Térinformatikai és önkormányzati fórum Térinformatikai és önkormányzati termékek és szolgáltatások értékesítése
Térképes Patikakereső Rendszer
Országos Térinformatikai Konferencia
Térképes Patikakereső Rendszer Hiszi-Map Kiadó Kft.
Térképcentrum | Baranya megye | Máriakéménd
 
HISZI - 2000 Google Műholdas kép
A település Magyarország térképén (kattintson) Teljes nagyítás kicsinyít (40%-ra)
kicsinyít (67%-ra)
Tol
nagyít (150%-ra)
nagyít (250%-ra)
Képméret (280x280 pixel)
Képméret (760x760 pixel)
Képméret (520x520 pixel)
Képméret (1000x1000 pixel)
Térkép nyomtatása Térképi pozíció rögzítése (WEB lapra illesztés)

A térkép beszerzésének időpontja: 2000. december Kiadó: Hiszi-Map Kiadó Kft
 
Adatok Máriakéménd településről
A község Pécsvárad és Szederkény közt félúton, megkapó szépségű természeti környezetben fekszik. Az első régészeti emlék a csiszolt kőkorszakból való. Őket a trák-illir népek, a kelták, majd a rómaiak váltották. Itt haladt keresztül a rómaiak híres borostyán útja, amely Bóly irányából futott. A település már 1015-ben nyilván volt tartva mint a pécsváradi bencés apátság birtoka. A neve azonban csak 1280-ban bukkant fel de Minori Kemud alakban. A kéméndi várat a tatárjárás után Óvári Konrád építette. A középkorban vásártartási joggal rendelkezett. A falut többször kirabolták, és a nyugalmat Károly Róbert király állította helyre. A török hódoltság végére elnéptelenedett. A megszállás után előbb horvátok telepedtek itt le, majd 1720 körül megkezdődött a németek letelepítése, akik a lakosság nagy részét adták. A szőlőtermesztés fellendülése révén megkezdődött a pincesor kiépítése. A II. világháború után sok német családot kitelepítettek, így a népesség is jelentősen csökkent és átrendeződött. A falunak már az Árpád-kor elején állott a Szent Márton tiszteletére szentelt temploma. 1740 áprilisában öt leánynak jelent meg Szűz Mária az ősi templom romjainál, így egyre többen kezdtek ide zarándokolni, és 1754-ben a pápa a templomba látogatóknak búcsút engedélyezett. Az új Szent Márton-templom 1797-ben épült copf stílusban. A műemlék gótikus kegytemplom a XV. században épült, majd 1746-61 közt barokk stílusban átépítették.
  Céginformáció  Partnereink  Kapcsolat  Hirdetési lehetőségek  Tartalom (225/5)