|
A falu a Séd patak sziklás völgyet elhagyó, síkságra érő folyásánál fekszik. A honfoglalás után a Keszi törzshöz tartozók telepedtek itt meg, róluk nyerte a „keszi” utónevet, a „Pap” előtag birtokosára, a veszprémi káptalanra utal.
A hivatalos oklevelekben először 1082-ben tűnt fel Kezwy néven. A református templom a település legrégebbi építménye, mely mai formáját 1896-ban, a milleneum évében nyerte el. A falu mai hírvivője az iskola tanulóiból álló citerazenekar.
|
